Sós keksz

Jó régen írtam utoljára, a nyáron teljesen lefoglalt a költözés. Mostantól a Bakonyban élünk, és, ha minden jól megy, kis konyhánkat a házi kerttel is meg tudjuk támogatni lassanként. Köszönöm Nektek, akik közben feliratkoztatok a blogra!

Ma egy sós keksz receptet hoztam, édes párját már leírtam itt.

Két tojássárgáját kikavartam sóval, kevés borssal. Előzőleg sós vízbe áztatott és kiszárított tökmagot kávédarálóban lisztté daráltam, egy negyed fej hagymát apróra vágtam, vettem még egy kevés napraforgómagot egészben és egy kis kanálnyi ghee-t (tisztított vajat, amit így készítek), és mindezeket a tojássárgákkal alaposan elkevertem. Itt is fontos, hogy kemény massza legyen az eredmény, ne folyjon szét sütés közben. A "tésztából" sütőpapírral kibélelt tepsire kis halmokat raktam, amiket vizes kézzel ellapogattam és kerekre igazítottam. 175 fokos sütőben pár perc alatt készre sül.

A fűszerezés lehetőségei végtelenek...

Futtában a reggeli rohanásban képet is készítettem:

Mángoldos-velős rántotta

Szombaton vettünk a piacon mángoldot is, főztem belőle tegnap mángoldos répafőzeléket, ma reggel pedig a rántotta lett tőle finomabb.

Serpenyőben megfonnyasztottam egy kisebb, darabokra vágott vöröshagymát és két nagy mángoldlevelet, (ezeket először jó alaposan megmostam (persze a hagymát is) és a vastag ereket kitépdestem belőlük). Rátettem negyed kiló velőt, és átsütöttem. Négy tojást gyengén felvertem, ráöntöttem a velős mángoldra, metélőpetrezselyemmel, fokhagymával, sóval fűszereztem, készre sütöttem.

Friss házi joghurtot és avokádót ettünk hozzá.
Két adag lett belőle.

Dr. Natasha Campbell-McBride Magyarországon

Az étrendünk kidolgozója, dr. Natasha Campbell-McBride Magyarországra látogat. A látogatás apropója, hogy könyve, a Gut and Psychology Syndrome: Natural Treatment for Autism,ADD/ADHD,Dyslexia,Dyspraxia,Depression,Schizophrenia végre magyar fordításban is megjelenik.


Május 28-án 10 órakor előadást tart a Central European University (CEU) - Auditoriumában (a cím: Budapest, 1051 Nádor u. 9).

Az előadás után lehetőség lesz kérdéseket feltenni az étrenddel kapcsolatban, és a helyszínen megvásárolható lesz a könyv is, a könyv árába pedig beszámítható a regisztrációs díj egy része.

Regisztrálni május 21-ig lehet, ITT.

A Szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Kedvcsinálónak csatolok addig is egy videót:

Vöröslencse főzelék (dahl)

Hetente egyszer eszünk lencsét, illetve babot, a kedvenc kétségtelenül a vöröslencse. Egyszerű elkészíteni, tartalmas, laktató, és finom.


A Házi Patika egy régebbi cikkében többek között a következők olvashatók a lencséről:

"Igen jelentős szénhidráttartalma is, 100 grammból 53-60 grammot tesznek ki ezek az anyagok, de mivel úgynevezett glikémiás indexe alacsony, ideális, lassan felszívódó szénhidrátforrás lehet a cukorbetegek számára is. Ebből mintegy 40 gramm keményítő, 3-4 g növényi rost, ami kedvezően magas érték (a vörös lencse esetében valamivel kevesebb), 1-3 g pedig cukor. (...)
A lencse nagy A-vitamin-tartalma miatt kedvez a szemnek, jelentős továbbá 0,8 mg körüli B1-vitamin (tiamin) tartalma. Egy csészényi lencse fólsav-igényünk 90 százalékát fedezi, ezért például várandósoknak kifejezetten ajánlott, ha a szelekre nem érzékenyek.
Az ásványi anyagok közül a kálium, vas (7,5 mg) és az anyagcsere-szabályozásban igen fontosnak tartott cink van jelen."

A receptünk:

Szezámolajon a nem túl apróra vágott hagymát megfuttatom, majd ráteszem a vöröslencsét, amit előtte jó alaposan megmostam és fél órára beáztattam. Vízzel felengedem, sóval, római köménnyel, fokhagymával, kurkumával vagy egyszerűen curryvel fűszerezem. Negyed óra alatt megfő, utólag reszelek még rá egy kevés fokhagymát.
A lencse magas fehérjetartalmú étel, így húst vagy tojást már nem adunk hozzá.
Ma salátalevélre tettem és lencse-, mungóbab- és vöröshagymacsíra keverékével tálaltam.

A kép, mert este fényképeztem, szokás szerint pocsék.

Márványos gesztenyegolyók "nutellával" (glutén-, tej- és tojásmentes)

Valamelyik amerikai blogban találtam még régebben egy nutella receptet, amit sokáig nem tudtunk használni, mivel nem ehettünk kakaót.
Na de most már...


A házi nutellához szükségünk lesz 

kb. fél csésze áztatott, szárított, őrölt mandulára
egy bő teáskanál jó kakaóporra
vaníliarúd kikapart belsejére
nyírfacukorra ízlés szerint
és kókuszolajra, vagy más hidegen sajtolt olajra.

Én a Rapunzel kókuszolaját használtam, aminek van kókuszíze.
A mandulát az aprítóba tettem, hozzáadtam a kakaóport, a nyírfacukrot és a vaníliát, és összekevertem. Ezután annyi kókuszolajat öntöttem hozzá folyamatosan, hogy krémes állagú legyen. Alaposan összedolgoztam.

Ezzel a nutellakrémmel kenyeret, süteményt is megkenhetünk, én legutóbb kevésbé krémesre készítettem, és natúr gesztenyemasszával dolgoztam össze. Finom, csokis gesztenyegolyót kaptam, valódi energiabomba, ráadásul jól dobozolható és szállítható.

Díjat kaptam, színt kell vallanom...

Alma és Judu is megajándékozott a Liebster blog-díjjal, amit nagyon köszönök (egyben meg is lepett, mert nem tartom magam valami nagy főző-sütő tehetségnek, de hogy akkor minek is blogolok, arról még írok. Mindjárt.)

Az étrend követését Karácsonykor hagytuk abba, az akkori bejegyzéseken talán érezhető is (remélem), hogy valaminek igencsak egy RÉSZE olvasható - de akkor még nem akartam belemenni ebbe.
A miértekre adott válaszok nagyon összetettek és egyben nagyon ránk specializáltak. Éppen úgy, mint annak idején, több, mint másfél éve, a miért kezdtük követni...-kérdésre adott válaszok.
Csak annyit írok, pillanatnyilag ez tűnt célszerű megoldásnak, és nem vagyok száz százalékig biztos, hogy jól döntök.

Nagyon hálás vagyok továbbra is mindazoknak a Barátoknak, Ismerősöknek és Ismeretleneknek, akik segítettek, tanácsokat adtak, mert nagyon sok jó tapasztalatra tettünk szert.

Az is biztos, ez az időszak alapjaiban rengette meg a gondolkodásomat, és étrenddel vagy étrend nélkül, már nemigen fogok cukorhabos csodasütiket tálalni az asztalra, és az iparilag feldolgozott ételeket is nagy ívben elkerüljük.

A díjról:

1. Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
2. Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
3. Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
4. Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Akiknek szeretném továbbadni a díjat:

Nyers konyha - Mónika blogja

és a Paleo-ínyenc blog

Fogadjátok szeretettel.

Szeretetben és egészségben gazdag új évet kívánok Mindnyájatoknak!

Édes csirke

Idén kicsit a szokásostól eltérően karácsonyivacsoráztunk (= nem ettünk halat). Sokat gondolkodtam, mi legyen a menü: legyen olyan, amit mindenki megeszik, nem túl bonyolult, mert akkor egész nap nem leszünk együtt, de nem is hétköznapi, végül egyben sült csirke lett, a következőképpen:

A csirkét megtisztítottam, pataki tálba tettem, besóztam, rozmaringgal bedörzsöltem, mazsolával megszórtam, néhány negyed almával körülraktam és betoltam a sütőbe. Amikor majdnem elkészült már, kivettem, mézzel végigkenegettem, és néhány percre visszatettem. Ettől ilyen színe lett:

A köret sült alma, illetve, akinek lehetett krumplipüré. A teljes menüt (levessel, másodikkal, olyan szépen, ahogy másoknál láttam) már nem fényképezgettem, inkább csak leültünk és szépen megvacsoráztunk.

Kis tál édesség

Csuda tudja, még akár Szilveszterre is jól jöhet, nálunk karácsonyi édesség volt:

Diót pucoltam, és áztatás nélkül rögtön pirítottam.
Kis tálra raktam, meglocsoltam egy kiskanál szőlőmagolaj és egy kiskanál méz keverékével, amit fahéjjal, szegfűszeggel és őrölt zöld kardamommal fűszereztem. Összekevertem, és már lehetett is rágcsálni.

Boldog Karácsonyt!

Mindenkinek, aki olvassa a blogot, nagyon köszönöm, és békés, boldog Karácsonyt kívánok!

Vágjunk disznót - ott is, ahol nem is lehet

A panellakóknak itt a környéken három különös, emeletre nem illő szokásuk van.
Az első: a kertészkedés (írtam róla itt) - erkélyen konténerben, napos konyhaablakban nő a paradicsom, zöldülnek a fűszernövények...
A második: az utóbbi időben már nem illegális pálinkafőzés.
A harmadik: a disznóvágás.

Ami minket illet, a kertészkedésben évek óta részt veszünk, a ház előtti dísznövényeket kertvarázsló szomszédnőnk mellett kisinasként gondozzuk, a napos konyhaablakban pedig vígan nőnek a fűszerek, terjeszkedik az aloe-ültetvény.

Idén először a disznóvágásba is belefogtunk. Szomszédainkkal közösen szerződtünk egy szabad tartású, egészségesen táplált mangalicára még a tavasszal, s most jött el a vágás ideje.
Bevallom, rettenetesen ideges voltam, mert disznóvágást talán életemben kétszer láttam, szerencsére a férjemnek van gyakorlata, így nem kellett azért teljesen a kályhától indulni. És persze rengeteg segítséget is kaptunk - mintha egy láthatatlan közösségbe csöppentünk volna, összes gyakorlott disznóvágó barátunk adott valamit a hétvégéhez, ki a két keze munkáját, ki darálót, recepteket, fazekakat...Férjem szülei (a jókora távolságból) a reggeltől estig készenlétben álló telefonos segítséget...elmondhatatlanul hálásak voltunk és vagyunk.
Összegyűjtöttük a recepteket, és nekiláttunk.

Ami a dolog tanulsága volt a számomra,hogy két felnőtt egy fél disznóval gyakorlatilag két nap alatt végezhet (szó szerint és az utómunkálatokat is beleértve), ha három lelkes kiskukta kíváncsi is minden részletre. ("Apa, rakjuk össze a disznót" - indítványozták, meglátva a húsokat a ládában...) Az anyagi megtérülést azt hiszem, nem kell részletezni, nem szólva a boldogságos tudatról, hogy egészséges, jól táplált, stresszmentes hús került a fagyasztóba.

Ajánlom tehát mindenkinek, aki szereti tudni, mit eszik a család...akár a disznóvágást, akár ha nagyobb mennyiségű húshoz sikerül jutni, házi kolbászkészítést.

A mangalicában végül is kellemesen csalódtunk. Nem volt annyira zsíros, mint előre hittük.
És a receptek:

Kolbász:

10 kg kolbászhúsra
21-28 g só
15 dkg pirospaprika
3 dkg bors
4 dkg fokhagyma
0,5 csomag kömény

A húst daráljuk vagy apróra vágjuk, ahogy kedvünk vagy ízlésünk diktálja. Elég sok hájas részt tettünk bele, hogy ne legyen száraz. A fokhagymát is le lehet darálni a hússal együtt, egy darab húsba csomagolva tegyük a darálóba, akkor nem lesz darabos.
A húst és a fűszereket összekeverjük, vékonybélbe töltjük. Ha füstölni visszük, két végén kötjük meg, ha sütni valónak készül, karikába kötjük.

Kolbászt most nem füstöltettünk, mert a mangalicánál, a szabad tartás miatt, van esély a parazitákra. A sütni való kolbászt le lehet fagyasztani, egyik Barátunk ötlete alapján a fagyasztóba szánt kolbászból elhagytuk a pirospaprikát, így a hidegben sem romlik el.

 

Kenőmájas:

Receptjét INNEN vettem, kiegészítettem két teáskanál majorannával.

 

Zsír olvasztása, tepertő (töpörtyű)

A lábas aljára könnyen olvadó zsírok kerülnek, nagyon lassú tűzön, hogy meg ne piruljon, elkezdem olvasztani. Mikor már valamennyi zsír kiolvadt, akkor adom hozzá a keményebb, nehezebben olvadó részeket. Kevergetve olvasztom a zsírt, a végén nagyobb lángra rakom, hogy a tepertő ne szívja meg magát zsírral. Szoktak ilyenkor tejet tenni rá, én nem, GAPS mellett nem jönne jól... attól függetlenül ízre jó, bár a tejesnél kicsit haloványabb...

Ajánló

Véletlenül hallottam egy beszélgetést a Kossuth rádióban ma délután, de szeretném ajánlani, a Hangtárból még két hétig meghallgatható, holnap késő este pedig ismétlik.
Hallhatunk a vegyszerezett és vegyszerezetlen élelmiszerekről, a tartósítás bio módjairól, a  tervekről és eredményekről, és arról is, milyen érdekcsoportok akadályozhatnak egy, a tiszta élelmiszerekkel foglalkozó kutatót.


A műsor rövid leírását a Kossuth rádió honlapjáról idézem, a beszélgetés megtalálható ITT:


"A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.Duschanek Valéria biokémikus
Dr. Duschanek Valéria élelmiszertechnológus-mikrobiológus, biokémikus, agrármérnök, az iszkaszentgyörgyi kísérleti fejlesztő laboratórium megalapítója és vezetője magányos kutató. Több évtizedes kísérleti munkájában mindig egy cél vezérelte: megtudni, mitől mondható egészségesnek egy élelmiszer, és milyen eljárással maradhat is az, ha tartósítjuk. Nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ma hazánkban többnyire "enzimatikusan halott" élelmiszereket eszünk, pedig ha ez nem így lenne, sokkal kevésbé lennénk kitéve a betegségeknek. A 2008-ban Gábor Dénes- díjjal kitüntetett élelmiszerkémia doktor 39 szabadalom tulajdonosa, a WABT-UNESCO Közép-Európai Szekciója Táplálkozás és Egészség munkabizottságának vezetője.
Riporter: Benkő Andrea
Szerkesztő: Perjés Klára
(Ismétlés: csütörtök,
23.04 óra)"

Káposzta curry

Ez az étel remek lett. Már az illatára körém gyűltek a gyerekek, és még az én következetesen zöldségutáló középsőm is azt mondta, nagyon jó illata van...

Két változatot írok le, az egyik húsos-zsíros, a másik húsmentes (vegetáriánus, lúgosító).

A zsíros változatot készítettem el, annak apropóján, hogy Barátaink megleptek minket disznótorossal, benne egy gyönyörű darab szalonnával. Ez a szalonna nem füstölt, ami nagyszerű sütésnél, hiszen nem keletkeznek a füstölt húsok sütése-főzésekor biztosan létrejövő, daganatkeltő nitrozaminok.

A szalonnát csíkokra vágjuk, megpirítjuk, kiszedjük, félretesszük. A korábban csíkokra vágott, enyhén besózott és pihentetett káposztát néhány gerezd fokhagymával és egy vöröshagymával (elhagyható) rátesszük a zsírra, ha kell, kevés vizet engedünk rá, és lassú tűzön pároljuk. Adunk hozzá egy kevés almaecetet (ennek az a szerepe, hogy a káposzta roppanós maradjon), curryport (enyhét, hiszen a csípős-borsos ételek tovább irritálják az amúgy is érzékeny beleket), gyömbért, fokhagymát, kurkumát, római köményt (a fokhagyma, a kurkuma és a római kömény a curryben is megtalálható, ha adunk külön is hozzá, kicsit kiemeljük az ízét). Amikor megpuhult, tálra szedjük, a félretett szalonnát a tetejére tehetjük.

Vegetáriánus, lúgosító változatából elhagyjuk a szalonnát, helyette kókuszzsírban készíthetjük (lehetne olívaolajban is, de én a magam részéről nem szeretem főzésre használni, igaz, nem károsodik olyan mértékben, mint pl. a napraforgóolaj, de az enzimek, vitaminok a melegítést azért megsínylik...). A fűszerezés lehet kicsit erősebb, mint a húsos változatnál.

Mindennapi kenyerünk - banánkenyér, gabona nélkül

A mindennapi azért túlzás, de az utóbbi időben úgy alakult, hogy hétfőnként, tízóraira ezt csomagolom.
A tojással még mindig óvatosan bánunk, bár hazudnék, ha azt mondanám, sosem szegem meg a tilalmat, és a sárgáját óvatosan kezdem visszaadni.

Ez a kenyér azért jó, mert a tojásfehérjét - lisztjeinkben nincs sikér, így tojással tartjuk össze őket - a banán helyettesíti.
Egy tojássárgáját egy pürésített banánnal összekeverek, fele-fele arányban teszek hozzá áztatott darált mandulát és darált kókuszreszeléket, annyit, hogy összedolgozva szép sima gömböt kapjak.
Formázom, majd sütőpapírral kibélelt edényben 170 fokon lassan átsütöm.

 

Rakott kel

Teljesen hasonlóan készítettem, mint a nemrizsmentest, csak a rizs helyett került reszelt répa és cukkini.

A kelkáposztaleveleket sós vízben puhára pároltam, szűrőkanállal kiszedtem, félretettem.
Lapockát darálva pörköltnek készítettem el, ezt dúsítottam azután rizs helyett cukkinivel és répával.

A káposztaleveleket tűzálló tálba fektettem, erre jött a töltelék, majd káposztával fedtem be. Összesütöttem, tálaláskor házi joghurttal meglocsoltam.

Citromos almás szelet

Gitta csokis-meggyes kockái adták az ötletet. Először banánból készítettem őket, másodszor (harmadszor és negyedszer...) ez a citromos-almás változat keletkezett.

A karob és a kakaó nem fér bele az étrendbe (sajnos), így kimaradtak a receptből.

Három almát megpucoltam, lereszeltem, Fél citrom levével és egy kiskanál mézzel édesítettem. Fél csésze kókuszreszeléket és annyi útifűmaghéjat tettem bele, hogy pár perc állás után könnyen formázható massza legyen (kb. két-három evőkanál, az almák nagyságától függ). Tányérra téglalapot formáztam, néhány percre fagyasztóba tettem, szeleteltem, kókusszal meghintettem.
Kézbe fogható, jó ízű.

Gyorsétterem, alternatív utak, cikkek, filmek, Mamaguru

Idén is van Év honlapja szavazás, ahol Mamaguru két kategóriában is indult, az egészségügy és a közösségi oldalak között.
Én nagyon szeretem a filmjeiket, cikkeiket, a legújabbak között pl. ezt, ahol a viselkedés és az agyi funkciók zavarairól és a gyorsételekről írnak:

Újabb érv, miért ne együnk gyorsétteremben

Ha van kedvetek, olvassátok el, és ha van egy gombnyomásnyi időtök, és hasznosnak is érzitek, támogassátok Ti is a Mamagurut a szavazáson:

Év Honlapja szavazás, egészségügy kategória

Köszönöm.

Töltött édeskáposzta

Nálunk nem főzik ezt az ételt, de több blogon is láttam (pl. Horász konyhájában és Fűszeres Eszternél), megtetszett, kicsit átalakítottuk, és tényleg nagyon finom, úgyhogy lesz még máskor is.
Ami az átalakítást illeti, a rizs helyett tettem a húshoz cukkinit és répát reszelve.

Tehát a fehérkáposztát egyben megfőztem, a leveleit lebontottam, a vastag torzsarészeket kivágtam.
Darált húst nagy lyukú reszelőn reszelt répával és cukkinivel kevertem el, sóztam, borsoztam, köménymaggal ízesítettem és a levelekbe töltöttem. Enyhén sós vízzel felöntöttem, lassú tűzön főztem készre, majd a levébe pürésített paradicsomot kevertem.


Házi joghurttal meglocsolva tálaltam.

Lilahagyma lekvár

Ez is egy olyan étel, amely szinte minden háztartásban egy kicsit másképp készül, a mienk ráadásul kicsit átszabott is a tiltott ételek miatt, íme, ahogy én főztem:

A lilahagymát vaj és kókuszzsír keverékén pároltam, almaecettel. A bor tilos, ízét mazsola adta, a vaj a párolódás közben kissé karamellizálódik (de nem ég!!!) ez pótolja a balzsamecet karamellás aromáját.
Sóztam, kevés borsot is hintettem rá, amikor lezártam, mézzel édesítettem.

Sült húsok nagyszerű kísérője... de szeletekre vágott cukkini mellé is finom.

Kókuszgolyó

Egy kisebb almát héjastul a nagy lyukú reszelőn lereszeltem, egy fél csésze kávédarálóban darált napraforgómagot, egy teáskanál mézet, egy teáskanál útifűmaghéjat és egy evőkanál kókuszreszeléket adtam hozzá.
Gyúrtam, míg összeállt, akkor golyókat formáztam és kókuszreszelékben megforgattam.