Nemrecept

Gondolkodóba estem, mert nemrég töröltem a bejegyzést, amiben arról írtam, hogy újra kezdtük az étrend gyakorlását, pedig már jó pár hónapja volt, így most az utolsó állapotjelzés arról szól, hogy visszatértünk az átlagmenükhöz, ez pedig nem igaz.
Kísérleteztünk ezzel, de most is, nem először úgy jártunk, hogy pár hét alatt megmutatkozott a különbség, így aztán megint gyorsan elhagytunk kenyeret-tejet, meg mindent, ami bonyodalmakat okozhat.

Nagyon nagy különbségeket látunk a figyelemben, összpontosításban, viselkedésben, még a beszéd minőségében is. Annak ellenére, hogy messze vagyunk a tökéletestől, de nem is ígérte azt nekünk senki...

És persze keresgélek, egyfolytában, hogyan lehetne még tovább javítani a dolgokon.
Valahogyan valamikor rábukkantam Bibe blogjára, nagyon megragadott. Ő a Seignalet-étrendet követi, nem is tudom, Magyarországon talán egyedül. Dr. Seignalet könyve teljes egészében olvasható itt.
Ez az étrend sokban hasonlít a mienkre, és ezen kívül továbbra is foglalkoztat a paleolit, a Weston-Price Alapítvány által javasolt étrend, és ezeknek valami kellemes szintézise... és igazából nem is állnak ezek olyan messze egymástól...

Édes céklasaláta

Gyors reggelink volt ma, de lehet, hogy délutáni gyümölcsös édességnek jobb lenne...

Egy céklát lereszeltem és reszeltem hozzá egy fél almát. Szórtam rá mazsolát. Végül az egészet megöntöztem egy kanál szezámolajjal elkevert kiskanál mézzel.

Fényképezni nem érdemes, de finom.